2011. január 2., vasárnap

Tűzijáték - avagy mégiscsak van pénz ebben az országban

Szilveszter éjszaka óta kikívánkozik belőlem a következő írás. Elnézést, ha kissé túlzónak tűnök, de.... Nincs de. Nem mentegetőzöm.

Előrebocsájtom, nagyon is szeretem a tűzijátékot. Minél nagyobb, szebb, hosszabb, annál inkább. Viszont nem vagyok híve annak, hogy az ember a saját udvarán, vagy épp kinn az utcán röptesse a rakétákat.
Szilveszterkor már este elkezdődött a durrogás. Számítottam rá, hiszen szilveszter van, divat a petárda, a tűzijáték, na meg a Tesco előtt állomásozó pirotechnikai standnál jóval többen álltak sorba, mint a pékségben kenyérért.
Alighogy besötétedett, elkezdődött a buli. De micsoda buli! Attól függően, hogy a házunknak melyik ablakán nézek ki, illetve melyik teraszra lépek ki, a környező utcák egy-egy részletét látom. Gyakorlatilag 360fokos rálátásom van a környékre. Nos, úgy este 10 körül ha egyszerre minden ablakon ki tudtam volna nézni, egyszerre láthattam volna minimálisan 15 különböző tűzijátékot. Csak úgy repültek-pukkantak a rakéták, a hangzavar pedig szerintem bőven nagyobb volt, mint 44 telén Budapest ostrománál. Egy-egy háznál félóráig is tartott a hacacáré, s mintha a szomszédok egymást próbálták volna túllicitálni, kinél hányszor és milyen hosszan robbannak a robbannivalók. "Jobb helyeken" egy éjszaka alatt háromszor is volt tűzijáték.
A legkisebb gondom volt, hogy a gyerekek nem tudtak aludni. De láttam a saját kutyáimat: Axikám bezárkózott a wc-be és fél éjszaka ott remegett, Buksi pedig őrült módjára, csaholva rohangált fel-le az udvarunkon. Vajon hány kutyus élt át komoly lelki traumát és hányan rohantak bele félelmükben a vakvilágba? Jó sok éve egyszer a mi Benjink is megszökött, a szemem láttára ugrotta keresztül a majd' két méter magas kaput, de csont nélkül és kellett egy hét, mire megtaláltuk...
Na de ez általában csak a hozzám hasonló kutyabolondoknak jut eszébe.
Viszont: állítólag az emberek nehezen élnek. Állítólag nincs pénzük. Jó, de akkor ugyan mi a fenéért költenek (és miből) több tíz-, vagy akár százezreket arra, hogy a levegőbe röpítsék?
Esküszöm, egyetlen karitatív szervezet sem fizet engem ezért az írásért és azt is tudják rólam, akik ismernek, hogy nem vagyok segélypárti, ha rajtam múlna, csak annak adnék, aki önhibáján kívül kerül nehéz helyzetbe, tehát csak úgy magánszorgalomból jutott eszembe: ha lemondanánk az öncélú puffogtatásról és az erre szánt pénzt egy nagy kalapba gyűjtenénk, vajon hány hajléktalannak jutna meleg ruha, takaró és egy tál jó meleg étel? Vajon hány, bezárással fenyegető állatotthonban maradhatna életben a pénzhiányból halálra ítélt kutya-cica és egyéb állat? Vajon hány ártatlan, beteg kisgyerek életmentő műtétjére volna elég a levegőbe röpített (összeadva) sok millió magyar Forint? Hány gyermekotthon gazdagodhatna új játékokkal, hány iskola kaphatna tornaszereket, számítógépet, írásvetítőt? Hány kisgyereknek jutott volna belőle karácsonyfa, ajándék és sütemény karácsony este?
Vessetek rám követ nyugodtan. Mondjátok, hogy nem tudok ünnepelni. A véleményem nem változik. Az ünnepet - ha mégúgy szilveszter van is - nem a tűzijáték teszi ünneppé. A buli hangulatát sem az alapozza meg.
Én szerettem a papírtrombitát.
Ja és mondja már meg nekem azt is valaki, mi a bánatot keresnek tizen-egynéhányéves gyerekek szilveszter éjjel az utcán, petárdákat hajigálva? És ki adott nekik rá pénzt? És hol vannak a szüleik? Tudnak nyugodtan otthon tévézni, vagy valahol bulizni, azzal a tudattal, hogy csemetéjük ki tudja hol jár éppen és ki tudja, nem ő lesz-e a következő, akiért a mentőknek kell menniük, mert a kezében robbant a petárda?
Én az év utólsó napján gondolkodni szeretek, elmélkedni, emlékezni. Ha bulizom, hát olyanokkal együtt lenni jó zene és finom ételek mellett, akiket szeretek. Akikkel a hétköznapokban is szívesen vagyok együtt. Ha pedig itthon vagyok, akkor éjfélkor átölelem a szeretteimet, felhívom, sms-t írok a távoli kedves rokonoknak-barátoknak és bizalommal teli várakozással nézek a következő évre.
És nem kell hozzá petárda. Sem tűzijáték.

5 megjegyzés:

  1. ismered a latin mondást? Panem et circenses- kenyeret és cirkuszt kell adni a népnek...

    VálaszTörlés
  2. Nem kövezlek meg. Mi is tüzijátékoztunk, de nem ész nélkül. Egyik fórumtársam megdöbbenve mesélte, újév éjszakáján 3 stoppos gyereket vettek fel a párjával. 9-12-14 évesek voltak. Telefon volt náluk, de minek... nem volt feltöltve. Kérdezte a fiúkat, anyuka mit szól? Semmit, ez volt a válasz. Miután Ő maga is 3 gyerekes anyuka felhívta a gyerekek szüleit. A legkisebb anyukája majdnem dobott egy hátast, azt sem tudta, hol a gyerek. Azt hitte alszik, erre fel kiderült, megszökött a két szomszéd sráccal. A két nagyobb, ők testvérek, anyukája kikelt magából, mégis mi köze van bárkinek is hozzá, Ő elengedte a fiait bulizni. Fórumtársam mondta, hogy akkor elnézést,beviszi a rendőrségre a gyerekeket, tekintve,az autópályán stoppolva szedte őket össze. Azért számomra ez felfoghatatlan.
    Egy normális szülő mindenre gondol. Ha már elengedem, minimum név, cím telefonszám, hol leszel, kinél leszel, apuka anyuka megszervezi a srácok hazajutását. Telefon csurig töltve aksi és pénzügyileg is, bármi történik haza tudjon telefonálni.

    VálaszTörlés
  3. Gabka, ez az írásod olyan, mintha én írtam volna, pont gondoltam rá, hogy leírom ezeket, de te megtetted helyettem! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  4. Én sem kövezlek meg! Sőt, szerintem minden szavad igazság!!!
    A konyhaablakunkból rálátni arra a lakótelepre, ahol törökök/kurdok/jóégtudja-milyen-nemzetiségűek élnek - róluk tudni kell, hogy anyuci nem dolgozik, otthon van a gyerekekkel, meg sorban szüli őket, apuci dolgozik esetleg, meg segélyért járkál.
    Onnan lőttek fel a legtöbb tüzijátékot!!! No comment...

    VálaszTörlés
  5. Gerty, ez döbbenet... Ilyenkor gyakran eszembe jut, hogy engedély kell az embereknek az autóvezetéshez, építkezéshez, szigorúan megnézik, ki fogadhat örökbe gyereket, de semmiféle engedélyre nincs szükség ahhoz, hogy szüljön az ember.... Pedig micsoda felelőtlen szülők vannak!

    Orsi, nem mondom, hogy szívesen, jobb lenne, ha nem kellene ilyen témáról írni... de nagyon felidegesített a dolog, muszáj volt írnom róla.

    Sylvia, valóban no comment. Nálunk is a c---ánytelepen van a legtöbb plazmatévé....

    VálaszTörlés